UrbEXperience

Forrás: origo.hu

Tudja, hogy mi történt az első magyarországi plázával? Vagy azt, hogy milyen lehet egyedül lakni egy szellemfaluban? És azt el tudja képzelni, hogy milyen lehet egy 600 négyzetméteres, 12 méteres belmagasságú loftlakás? Elhagyatott helyeket kerestünk Magyarországon, és nemcsak a szomorú közelmúlttal, hanem futurisztikus tervekkel és egy remetével is találkoztunk.

Üvegszilánk, építési törmelék, sörösdoboz, cigarettacsikk, fél pár cipő, szar és a tér közepén magányosan álló szék - ezek azok a dolgok, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne egy magára valamit is adó elhagyatott hely Magyarországon, legyen az egy bevásárlóközpont, egy gyár, egy bányaakna vagy éppen egy komplett falu. Néhány budapesti helyszín után Pécsen, Parádsasváron és az Alföldön kerestünk elhagyatott helyeket.

FEMA bevásárlóközpont, Pécs

"Ez volt az ország első plázája, csak akkor még nem tudtunk róla. Nagyon menő helynek számított, amikor megnyitott" - mondta a pécsi FEMA csarnok melletti üzletsor egyik árusa a romos épület felé bökve. A rendszerváltáskor épült csarnokban számos kisebb-nagyobb bolt szolgálta ki az igényeket, amelyeknek nagy része Horvátországból érkezett, a horvát vásárlóturizmusnak is köszönhetően a '90-es éveke elején élte virágkorát a bevásárlóközpont. A délszláv válság és a csarnok tetejének leégése miatt visszaesett a forgalma, majd a környéken felépült hipermarketek miatt végképp ellehetetlenült a helyzete, 2011-re valamennyi bolt bezárt a csarnokban.

A parkolóban a közelmúlt fehérneműdivatját népszerűsítő reklám árulkodik arról, hogy nem lehetett rég, amikor az életet még nem kizárólag a fémtolvajok és az alkalmi ott alvók jelentették a bevásárlóközpontban. Az áruház belsejében a nyomokból ítélve az is világossá vált, hogy ezek a foglalatosságok mindig cigarettázással, sörözéssel és székeléssel járnak.

A boltok között járkálva olyan érdekességet lehetett felfedezni, hogy a tükörnek álcázott ablak másik oldaláról hogyan figyelhetik a vásárlókat egy szupermarketben, vagy hogy egy cégbélyegzővel milyen alakú péniszt lehet formálni egy tartóoszlopra. A bevásárlóközpontban nem sok használható építőelemet hagytak a tolvajok, de aki a harmadik emeletre is felmerészkedik, még találhat magának néhány öreg villanykapcsolót vagy lamináltparketta-darabot.

Szellemfalu, Alföld

A magány és annak elviselése mindig is az emberiség legizgatóbb témái közé tartozott, elég, ha Robinson Crusoe-ra vagy a mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre kérdésre gondolunk. A téma népszerűsége ellenére viszonylag kevesen veselkednek neki a remeteéletnek, de a jelenséggel Magyarországon is lehet találkozni. Egy alföldi szellemfaluba például két éve költözött be egy, a budapesti élettől megcsömörlött férfi, akinek a kérésére - és biztonsága miatt - a falu nevét nem közöljük.

Az egykor mintegy 200 fős falut nagyjából nyolc éve hagyta el az utolsó lakója, mivel a falu ellátása nagyon nehézkessé vált. Mindössze egy földúton lehet megközelíteni egy, tőle úgy 6 kilométerre fekvő községből, ahonnan traktorral vittek élelmiszert heti két-három alkalommal. Most azonban úgy tűnik, újra virágzásnak indul a falu, az egyetlen lakónak nyolc barátja is vett házat (amelyek nagyjából 250 ezer forintba kerülnek), és hamarosan ők is beköltöznek, hogy megkezdjék önellátásra alapozott életüket. A templomot rendbe hozták a katolikus egyház pénzéből, több villanypóznát is felhúztak, és az új időkről tanúskodik egy trafóház is, amelyen egy felhívás is figyelmezette a falu egyetlen lakóját, hogy december 6-án 10 és 14 óra között áramszünetre kellett számítania.

"Tele lett a tököm a városi élettel, itt meg jól érzem magam, nyugalom van, és rengeteg a feladat, csak a családom szokott hiányozni" - mondta a falu 54 éves remetéje, akinek felesége és négy gyereke Budapesten maradt. Bár a szomszédos településekről többen is szétlopkodták a házakat, ő azt mondja, nem fél a behatolóktól, fel van készülve arra, hogy megvédje magát. A férfi élete hátralevő részét is itt képzeli el, és reménykedik abban, hogy barátaival igazi közösséget fognak alkotni.

Gróf Széchenyi István akna, Pécs

A Pécs keleti részén található Gróf Széchenyi István akna 1926-ban épült, a mecseki szénbányászat egyik központjának számított. Itt volt először mélyműveléses bányászat a Mecsekben, és leginkább az innen kibányászott szén hajtotta a dunai gőzhajókat. A mélyművelés 1989-ban ért véget, a külfejtést pedig 2004-ben hagyták abba végleg.

Az akna jelenleg a bányászattal, fuvarozással és építőiparral foglalkozó NEOLIT Kft. tulajdonába tartozik. A cég ügyvezetője, Czéh-Tóth Márk azt mondta, azon dolgoznak, hogy életet leheljenek az öthektáros területen szétszórt bányaépületekbe. Több épületet jelenleg is felújítanak, irodákat és telephelyeket alakítanak ki különböző cégeiknek, amelyek egyelőre a belvárosban székelnek. Az átalakítás alatt álló épületekben tartottak már például színházi előadásokat, az egyik épületben kosárpályát újítanak fel, amelyet a Czéh-Tóth Márk által elnökölt Pécsbánya SE kosár- és focicsapatai fognak használni.

A legimpozánsabb épület mindenféleképpen a műemlékvédelem alatt álló aknatorony. A 41 méter magas torony felső szintjére Czéh-Tóth Márk álmodott saját magának egy loftlakást, amely az első ilyen típusú lakás lenne Magyarországon. Az engedélyeztetés alatt álló loft alapterülete 200 négyzetméter, és három emelete van, a legfelső szint belmagassága pedig 12 méter.

Üveggyár, Parádsasvár

A magyarországi autószervizek, raktárak, őrbódék és műhelyek legkisebb közös többszöröse az előző évszázad szexszimbólumainak és popsztárjainak falra felcelluxozott posztere. Cikkünk írásakor a parádsasvári üveggyárig kellett eljutnunk, hogy részeseivé váljunk ennek a sajátos mikrokozmosznak. A gyár dohányzójában többek között DJ Bobo, a Kelly Family vagy Carter doktor megkékült posztere tehette élvezetesebbé a dohányzást, az új idők szelét pedig VV Leó arcképe jelezte.

A gyönyörű környezetben fekvő üveggyárat 1708-ban alapították, és 2005-ben állt le a termelés. Az egyik legrégebbi magyarországi üveggyár jelenleg felszámolás alatt áll, de már egy éve nem találnak rá vevőt. A meglátogatott helyek közül ez volt a legkevésbé szétlopva, aki többéves villanyégők, villanykapcsolók vagy éppen ablakkeretek ellopását tervezi, itt bőven válogathatna.

Ahogy máshol egy beköltözött remete vagy egy emberei ürülék mutatta, hogy az elhagyatott helyeken is fel-felbukkan az élővilág, itt a gyár tetején keletkező, pár méteres lyukaknak köszönhetően szivárgott vissza az élet. A gyárban álló hókupacok világosan mutatták, hogy a lyukakon beeső csapadék mekkora területet ér el, és ezeken a részeken már zöld növények jelezték a természet hódítását.